A francia sajtok.

A francia tejgazdaság a legváltozatosabb példáit adja a tejértékesítésnek, mert részben a fejlôdés, részben a természeti adottságok folytán minden vidéken más és más a tejértékesítés módja, egyik vidék fogyasztási tejet szállít, másutt vajat készítenek, és sok vidék sajtjáról nevezetes Franciaországban. Olyan sok helyen foglalkoznak sajtkészítéssel, hogy a különféle francia sajtok száma több mint 400. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy mindezt uradalmak és tejvállalatok bonyolítják le.

Franciaország és a franciák nem akaszkodnak ránk: azt akarják, hogy mi fogalkozzunk velük. És aki nem sajnálja a fáradságot, olyan országot fog felfedezni, ami korántsem hasonlít a "vörösbor és a sajtok, a latinos rögtönzés és a párizsi frivolitás" hagyományos sémáira. A Hexagon, ahogy a franciák országukat nevezik, gazdag történelmi hagyományokban, ugyanakkor nagyon is modern állam. A versailles-i kastély ugyanúgy Franciaország, mint a TVG szuperexpressz, a csúcstechnológia éppúgy, mint a kisüzemek és a kisgazdaságok.

Cannes = világhírûvé lett filmfesztiválok városa. Április végén, május elején a filmvilág centruma.

Lakóinak száma: 70000, de ha hozzászámítjuk a kis elõváros , Le Cannet 34000-es lakosságát, már azt állíthatjuk a többség francia. A látszat az, mintha csakis amerikaiak, angolok, nyugatnémetek, és más idegenek laknák. Rion és Vallergues, Petit-Jean és Saint-Nicolas,

Peyriere és Gabres, Californie és Cannes Eden negyedei jobbára külföldiek kezén vannak.

Bretagne A francia föld legnyugatibb darabja, valósággal belefúródik a tengerbe., amellyel örök a harca. A szél és a hullámok szakadatlan ostromolják partjait, a vihar az évek százezrein át szüntelen gyalulta hegyeit.

Majdhogynem sziget Népe sokáig magára hagyott és idegen attól a néptõl, amely Párizst és a franciák honát lakja. Ma is él a különállás szelleme. Máig megmaradt az õsi nyelv. Napjaikban sem tagadják meg a bretonok legendáikat, babonáikat, szokásaikat.

Aligha tér haza Párizsból külföldi annélkül, hogy el ne mondhatná: láttam az Eiffel tornyot, hiszen nem is lehet egy-egy órát sétálni a párizsi utcákon annélkül, hogy egyszer-egyszer közelrõl, vagy távolról fel ne tûnjék a magasba szökkenõ torony jól ismert képe

Eiffel mérnök büszke alkotása a Szajna közelében emelkedik. A tövébõl felnézve a fémmonstrunra, tiszteletet parancsolnak a monumentális alkotmány méretein kívül (korábban 300 méter, most a televizió antennával együtt 327 méter, összsúlya több mint 7000 tonna a 12000 fémdarabot két és félmillió szegecs, csavar tartja össze) a tervezés és az épitkezés adatai is.

A híres vidék a Loire folyó középsõ, Chambordtól Angersig terjedõ szakaszán terül el, mintegy 200 kilométer hosszúságban. A kastélyok története különben 1418. május 28-ára megy vissza, amikor is a tizenöt éves francia trónörököst hívei lovagi kísérettel kimentik a harcok dúlta Párizsból, és Chinon kastélyába helyezik. Ezt követõen egy teljes évszázadon át a francia királyok udvartartása, az udvari méltóságok és a nemesi kíséret a folyam partján épülõ lakhelyekre költözött.

Elõttünk az Arc de Triomphe. Innen a Champs-Élyséesnek szökõkutakkal ékesített virágdíszes köröndjérõl, úgy tûnik, mintha a Diadalív lenne a befejezése mindannak amit Párizsból látni érdemes . Egy km-re vagyunk tõle, a gyönyörû sugárút enyhén emelkedik, míg a tövébe ér az épületek fûzére , a fák sora úgy fut egybe, ahol a látványt az Arc de Triomhe koronázza meg. Effajta diadaliv van a világ sok városában , de ilyen grandiózussá egyet sem tesz a a párizsi Csillagtérhez, az Étolilez hasonló, páratlan hatást keltõ elhelyezése.

Az egykori vásárcsarnok negyedének a 70-es évek második felétõl kezdve új nevezetessége a Beaubourg Kulturális Központ. Ultramodern, csupa üveg és acél épület ez, amely kulturhagár és egyéb kevésbbé hízelgõ néven is emlegetnek. Az épület hossza 150 méter szélessége 50 méter, magassága a környezõ három utcának szintjétõl számítva 47 méter. A névadó Place Beaubourg szintjétõl - és itt van a bejárati hossz homlokzat - az épület magassága 50 méter.

Párizs gyomra, Párizs szívében találtatik. A tréfásnak hangzó megállapítás sokáig igy volt igaz. A nagy Vásárcsarnok, amelyet még Zola nevezett el Párizs gyomrának ( az iró a szomszédos Szent József utcában született) 1oo éven át a fõváros kellõs közepén állott. Évtizedeken át folyt a vita el és áthelyezésrõl. Elvi jellegû döntésben nem volt hiány, de megvalósításukat sokszor és sokáig meggátolta a környékbeli vendéglõsök és italmérõk ellenállása!

Ma a Louvre nyugatról keletre nyúló nagy A formáju épületkomplekszum.. Déli szárnya a Szajnára néz, keleten levõ csúcsa szabályos négyszöget alkot. amely aztán északon is és délen is oldalt kiszögellve megy át a két szélesebb szárnyba. Ezeket belülrõl 2-3 pavilon teszi terjedelmesebbé.

Mind az északi mind a déli szárnyba bele van építve egy két pavilon. Gótikus stilus jegyek reneszánsz elemei a barokk és az empire sajátosságaival elegyednek, mindez a monumentalitás jegyében. Az épülettömb fél hektárnyi területen fekszik.

A közlekedésnek itt is megvannak a sajátosságai.

A gépkocsin érkezõ magyar utas az elsõ francia városba érkezve , észre kell, hogy vegye: következetesen érvényesûl a jobbkézszabály.

A francia Kresz alig külömbözik a miénktõl, a tilalmi és jelzõtáblák azonosak. Némi francia nyelvtudás az országutakon is szükséges: Danger veszélytjelent. Priorité, elsõbbséget, amelyet azonban nem az élvez aki a feliratot látja,, mert e szót megtoldja ez a két szó: A gaquche vagy A droite, azaz a balról vagy a jobbról érkezõ jármûnek van a jelzett elõnye.

Franciaország és a romantika
A franciák megírták a la vie en rose-t (a rózsák életét), gazdagabbá tették a világot a creme brulée-val és a camembert-el, de Beauvoirral és Debussyvel, a Tour de France-szal, a Tour Eiffel-el és még számtalan dologgal. Ha eltölt egy hétvégét Párizsban, Ön is rájön miért álmodozik a fél világ Cyrano utcáinak bekóborolásáról, vagy egy Manet stílusban, a "zöldben" elköltött piknikr?l. Franciaország, szinonimája a romantikának!

Normandia Franciaország észak-nyugati csücskében a La Manche-csatorna partvidékén helyezkedik el, mintegy 3,2 millió lakossal. Területének jelentõs részét a Cotentin-félsziget teszi, ki amelyet nyugatról az Atlanti-óceán, észak felõl pedig a La Manche csatorna határol. A területen két nagyobb folyó - a Szajna és az Orne - fut keresztül, de a normandiai tájat számtalan kisebb-nagyobb természetes és mesterséges csatorna szabdalja fel, változatos tengerpartján hatalmas gránitsziklák és hosszú, homokos partszakaszok váltják egymást.

Strasbuourg a Rajna völgyének egyik legvonzóbb nagyvárosa . Gazdasági, kulturális és idegenforgalmi központ. Kikötõvárosnak is nevezhetjük.. Egyetemi város, püspöki székhely, katonai kormányzóság,, közlekedési gócpont, vásárváros, az Európa Tanács és az Európa-parlament székhelye.

Strasbourg Elszász fõvárosa, mindenféle földi jókat tartogat az inyek számára.: elsõsorban a libamájpástétomot (amely néha magyar export áruból származik), a fehérborral megöntözött híres halételt, a matrózt, a "kéken" felszolgált pisztrángot, rajnai lazacot, rizlingeggel lelocsolt kakast, a münsteri sajtot, a sok gyümölcsös lepényt (áfonyával, szilvával, amit itt"guetchenek mondanak, málnával), a kuglófot (elszászi németséggel kugelhopf), jó sört, az elszászi borok sokaságát: a szilvánit, a rizlinget, a muskotályt, a traminit a Tokaid'Alsacet, a gyümölcspálinkánkat, a guetchetés a Kirsch-t (cseresznye), a Mirabellet (sárgaringló), meg a traminiibõl készített törkölypálinkát.

Bármilyen meglepõ a leglátogatotabb idegenforgalmi attrakció az Orly repülõtér. Egy egy nyári vasárnapon 40000-50000 ember fordul meg hatalmas teraszain, hogy gyönyörködjék a a fel és leszálló repülõgépek "légi balettjében", vagy hogy megcsodálja az ultramodern épitészeti megoldásokat.

A híres vásárcsarnok amelyrõl valaha Emile Zola irt kiköltözött Párizs egy déli elõvárosába Ruingisbe. 204 hektáron terül el az ultramodern raktár és csarnoksor.

Gyönyörû a változatos shampagne-i táj. A tartomány nevét én úgy fordítanám: Mezõségek. A pezsgõrõl nevezetes. A franciák ezen a néven emlegetik az ismert ünnepi italt. Változik a táj, szemben Reims. Ragyogó a reggel, parkoló helyünkrõl látszik a székesegyház. Drága párom szendvicset készít reggelire, kocsiban falatozunk. Fiatalember szólít meg. Háromszor járt Magyarországon. A H-betûre lett figyelmes, de magyarul egy szót se tud. Megtudjuk tõle, hogy ma ünnep van.

Rambouillet

(ejtsd: rañujé), az ugyanily nevü járás székhelye Seine-et-Oise francia départamentban, vasút mellett, (1891) 5897 lak., rövidáru., órarugó-készítéssel; fa-, gyapju-. gabona- és borkereskedéssel; a nemzet tulajdonát tevõ világhirü juhászattal és juhásziskolával; szinházzal, nyilvános könyvtárral és többféle iskolával. A szabálytalan alaku, óriási gót toronnyal ellátott kastélyban 1547. halt meg I. Ferenc és 1830-ban mondott le a trónról X.

Versailles

A Napkirály gyönyörû palotájában jár. A pompás termek és lakosztályok megtekintése több órát vesz igénybe, de érdemes megnézni. XIV. Lajos csaknem hatvan évig uralkodott. Ez alatt az idõ alatt Madame Pompadour és Madame du Barry voltak "hûséges tanácsadói", így költséget nem kímélve hordták a palotába a mesés kincseket: festményeket, bútorokat, tükröket. Apropó tükör! Mindenképpen nézze meg a 73 méter hosszú, és 13 méter magas Tükörtermet!